KATA vagy átalányadó 2027-ben? Adók, változások, összehasonlítás

KATA vagy átalányadó 2027-ben? Változások, adóterhek és összehasonlítás

2027 jelentős változásokat hozhat a magyar egyéni vállalkozók adózásában. Az új KATA tervezete ismét lehetővé tenné a cégeknek történő számlázást, és a mellékállású vállalkozók előtt is megnyitná ezt az adózási formát. Eközben az átalányadózás szabályai is kedvezőbbé válnak: az általános költséghányad 50 százalékra emelkedik.

De vajon melyik adózási forma éri meg jobban 2027-ben? Mennyit kell fizetnie egy főállású vagy mellékállású vállalkozónak? Mikor előnyösebb a KATA, és milyen bevételnél lehet kedvezőbb az átalányadózás?

Cikkünkben bemutatjuk a 2027-re tervezett és már elfogadott változásokat, az adóterheket, a bevételi korlátokat és azokat a szempontokat, amelyek alapján érdemes kiválasztani a megfelelő adózási formát.

Fontos: A KATA módosításai a Pénzügyminisztérium 2026. október 6-án közzétett törvénytervezetén alapulnak. A javaslat társadalmi egyeztetése 2026. október 14-ig tart. A végleges törvény eltérhet az itt ismertetett szabályoktól. Az átalányadózás 50 százalékos általános költséghányada és a 22 millió forintos alanyi áfamentességi értékhatár ugyanakkor már elfogadott jogszabályi változás.

Mi változik 2027-ben az egyéni vállalkozók adózásában?

A legfontosabb változás, hogy a KATA és az átalányadózás közötti különbségek részben átalakulhatnak. Az új KATA több vállalkozó számára válhat elérhetővé, de a céges bevételekre külön adózási szabályokat vezetnének be.

A legfontosabb változások röviden

• Új KATA főállásban: havi 100 000 Ft tételes adó a tervezet szerint.

• Mellékállású KATA: ismét választható lenne, havi 50 000 Ft adóval.

• KATA bevételi keret: 18 millió forintról 22 millió forintra emelkedne.

• Céges számlázás: ismét engedélyezett lenne, de 15 százalékos kiegészítő adó terhelhetné.

• Ügyfélkoncentráció: ha egy kifizető és kapcsolt vállalkozásai a teljes éves bevétel legalább 50 százalékát adják, a KATA-alanyiság megszűnne.

• Átalányadó: az általános költséghányad 45 százalékról 50 százalékra emelkedik.

• Alanyi áfamentesség: 2027-ben az értékhatár 22 millió Ft lesz.

A változások különösen a szolgáltatóként, tanácsadóként, informatikusként, kereskedőként, illetve mellékállásban dolgozó egyéni vállalkozókat érinthetik.

Új KATA 2027: milyen szabályokat terveznek?

A KATA jelenlegi formáját 2022-ben vezették be. Azóta főszabály szerint kizárólag főfoglalkozású egyéni vállalkozók választhatják, és néhány kivételtől eltekintve csak magánszemélyektől szerezhetnek bevételt.

A 2027-re tervezett új rendszer ezen jelentősen változtatna. A cél egy olyan egyszerűbb tételes adózási forma létrehozása, amelyet a főállású és nem főállású egyéni vállalkozók egyaránt alkalmazhatnak.

Mennyi lenne az új KATA havi adója 2027-ben?

A törvénytervezet alapján a havi tételes adó a vállalkozó jogállásától függne.

Az éves összegek 12 teljes, adófizetéssel érintett hónapra vonatkoznak, és nem tartalmazzák az esetleges kiegészítő adót, különadót, iparűzési adót és egyéb kötelezettségeket.

A tervezet alapján nem főállásúnak minősülhet például az a vállalkozó, aki legalább heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkezik, nappali tagozaton tanul, vagy kiegészítő tevékenységet folytató nyugdíjas.

Ismét lehetne cégeknek számlázni KATA alatt?

Igen, a jelenlegi törvénytervezet szerint 2027-től ismét lehetővé válna a cégeknek, vállalkozásoknak és más kifizetőknek történő számlázás.

Ez jelentős változás lenne a 2022 óta alkalmazott korlátozásokhoz képest.

Az új szabályozás azonban nem jelentené azt, hogy minden céges bevétel korlátozás nélkül, kizárólag a havi tételes adó megfizetésével adózhatna.

15 százalékos kiegészítő adó a céges bevétel után

A tervezet szerint a kifizetőktől származó éves bevétel 15 százalékát össze kellene hasonlítani az adott évre fizetendő KATA összegével.

Amennyiben a céges bevétel 15 százaléka magasabb az éves tételes adónál, a különbözetet kiegészítő adóként kellene megfizetni.

Példa: Egy főállású vállalkozó 2027-ben összesen 12 millió forint bevételt ér el, amely teljes egészében céges ügyfelektől származik.

• Éves tételes KATA: 1 200 000 Ft.

• Céges bevétel 15 százaléka: 1 800 000 Ft.

• Kiegészítő adó: 600 000 Ft.

• Összes KATA és kiegészítő adó: 1 800 000 Ft.

A példában feltételezzük, hogy több, egymástól független megrendelő biztosítja a bevételt, és egyikük sem éri el az 50 százalékos korlátot.

Ez azt jelenti, hogy a tervezett KATA céges ügyfelek esetén sem feltétlenül lenne kedvezőtlen, de a tényleges adóteher jelentősen függne a bevételek összetételétől.

A kiegészítő adó számításánál fontos, hogy a 22 millió forintos bevételi keretet meghaladó részre már a 40 százalékos különadó szabályai vonatkoznának.

Mit jelent az 50 százalékos ügyfélkorlát?

Az új KATA egyik legfontosabb tervezett korlátozása az egyetlen megrendelőtől való túlzott függés megakadályozását szolgálná.

A tervezet alapján megszűnne a KATA-alanyiság, ha ugyanazon kifizetőtől, illetve annak kapcsolt vállalkozásaitól származó éves bevétel elérné a teljes éves bevétel 50 százalékát.

Például egy 12 millió forintos éves bevételű vállalkozónál problémát jelentene, ha egyetlen cég és kapcsolt vállalkozásai összesen 6 millió forintot fizetnének.

Fontos: A tervezet szerint már pontosan 50 százalékos aránynál is bekövetkezne az adóalanyiság megszűnése.

További korlátozás, hogy a vállalkozó nem szerezhetne a KATA megtartása mellett bevételt a jelenlegi munkáltatójától, illetve a munkaviszony megszűnését követő 24 hónapon belül a volt munkáltatójától és a meghatározott kapcsolódó vállalkozásoktól.

Ezért a céges számlázás lehetősége ellenére az átalányadó továbbra is fontos alternatíva maradna azoknak, akik egy vagy két nagy megrendelővel dolgoznak.

Mennyi lenne a KATA bevételi határa 2027-ben?

A tervezet az éves bevételi keretet 18 millió forintról 22 millió forintra emelné.

A keret feletti bevétel után továbbra is 40 százalékos különadót kellene fizetni.

Például 24 millió forintos éves bevételnél a 22 millió forint feletti 2 millió forintra 800 000 Ft különadó jutna.

Ez a különadó a havi KATA mellett jelentkezne. A számításnál az esetleges céges kiegészítő adót is külön figyelembe kell venni.

Év közben induló vagy nem teljes évben működő vállalkozás esetén a bevételi keretet a tervezetben meghatározott hónapok alapján arányosítani kell.

Mi történne a jelenlegi KATA-s vállalkozókkal?

A tervezet átmeneti időszakot biztosítana azoknak, akik 2026. december 31-én már a jelenlegi KATA szerint adóznak.

Ők 2027-ben és 2028-ban még a korábbi rendszerben maradhatnának, amennyiben folyamatosan megfelelnek annak feltételeinek.

Az átmeneti rendszerben azonban a havi adó összege megemelkedne.

Az átmeneti KATA alatt a jelenlegi szabályok alapvető korlátozásai továbbra is érvényesülnének, így a céges számlázás főszabály szerint nem lenne megengedett.

A jelenlegi katásoknak ezért különösen fontos lehet összehasonlítaniuk az átmeneti KATA-t, az új KATA-t és az átalányadózást.

Átalányadó 2027: 50 százalékra emelkedik az általános költséghányad

Az átalányadózás egyik legjelentősebb előnye, hogy a vállalkozónak nem kell minden egyes vállalkozási kiadását külön elszámolnia az adóalap meghatározásához.

A rendszer meghatározott költséghányadokkal számol, amelyek a végzett tevékenységtől függnek.

2026-ban az általános költséghányad 40 százalékról 45 százalékra emelkedett. A már elfogadott szabályozás alapján 2027. január 1-jétől ez tovább nő, és eléri az 50 százalékot.

Milyen költséghányadok lesznek 2027-ben?

A 80 és 90 százalékos költséghányad alkalmazásának részletes feltételeit a személyi jövedelemadóról szóló törvény határozza meg. A kedvezőbb költséghányad nem jár automatikusan minden vállalkozónak.

Különösen fontos az adóévben ténylegesen végzett, bevételt eredményező tevékenységek összetétele. Egy eltérő besorolású szolgáltatásból származó bevétel befolyásolhatja a teljes évben alkalmazható költséghányadot.

Hogyan kell kiszámítani az átalányadó alapját?

Az általános, 50 százalékos költséghányad alkalmazásakor a vállalkozói bevétel felét kell átalányban megállapított jövedelemként figyelembe venni.

Például 12 millió forintos éves bevételnél:

• Éves vállalkozói bevétel: 12 000 000 Ft.

• Elszámolható költséghányad: 50%.

• Vélelmezett költség: 6 000 000 Ft.

• Átalányban megállapított jövedelem: 6 000 000 Ft.

Fontos, hogy a 6 millió forint nem feltétlenül egyezik meg a tényleges vállalkozói nyereséggel. Az átalányadózásban a jogszabály által meghatározott költséghányadot kell alkalmazni, függetlenül attól, hogy a vállalkozó tényleges költségei ennél alacsonyabbak vagy magasabbak.

Mennyi lesz az adómentes jövedelem 2027-ben?

Az átalányadózás egyik legfontosabb kedvezménye, hogy az éves minimálbér felének megfelelő átalányban megállapított jövedelem személyi jövedelemadó-mentes.

A pontos 2027-es adómentes összeg a 2027. január 1-jén érvényes minimálbértől függ.

Összehasonlításként 2026-ban a havi minimálbér 322 800 Ft, így az éves adómentes jövedelemrész 1 936 800 Ft.

Ha kizárólag szemléltetés céljából a 2026-os minimálbérrel számolunk, 50 százalékos költséghányad mellett 3 873 600 Ft éves bevételig nem keletkezne személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség.

Ez nem a végleges 2027-es értékhatár. A 2027-es tényleges összeget az új minimálbér alapján kell meghatározni.

Lényeges különbség: az SZJA-mentesség nem jelenti automatikusan a társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó alóli mentességet. A főállású vállalkozóknál minimum járulékfizetési kötelezettség is fennállhat.

Milyen adókat kell fizetni átalányadózóként 2027-ben?

Az átalányadózó egyéni vállalkozók adóterhelése több összetevőből áll.

A három adónem együttes névleges mértéke 46,5 százalék.

Ez azonban nem azt jelenti, hogy a vállalkozói bevétel 46,5 százalékát automatikusan adóként kell befizetni.

Az adók alapját az alkalmazható költséghányad, az adómentes jövedelemrész, a vállalkozó biztosítási jogállása és az esetleges minimum járulékfizetési szabályok együttesen határozzák meg.

Főállású átalányadózó adóterhei

A főállású egyéni vállalkozónak akkor is keletkezhet TB-járulék- és szochofizetési kötelezettsége, ha az átalányban megállapított jövedelme még nem haladja meg az SZJA-mentes összeget.

A minimum járulékalapot a minimálbér, illetve szakképzettséget igénylő főtevékenységnél a garantált bérminimum alapján kell meghatározni.

2026-tól a minimálisan fizetendő szocho alapja a korábbi 112,5 százalék helyett a minimálbér vagy garantált bérminimum 100 százalékára csökkent.

Ez különösen az alacsonyabb bevételű, főállású átalányadózóknak jelent könnyítést.

Mellékállású átalányadózó adóterhei

Az átalányadózás gyakran kifejezetten kedvező annak, aki legalább heti 36 órás munkaviszony mellett folytat egyéni vállalkozást.

Ilyenkor főszabály szerint nincs havi minimum TB-járulék- és szochofizetési kötelezettség az egyéni vállalkozásban.

Az adókat és járulékokat a ténylegesen megállapított adó- és járulékalap alapján kell meghatározni.

Ez azt jelenti, hogy kisebb éves bevételnél, az adómentes jövedelemrész határáig, akár nulla forint SZJA-, TB- és szochoteher is kialakulhat.

Ez jelentős előny lehet a tervezett mellékállású KATA havi 50 000 forintos tételes adójával szemben.

Nyugdíjas vállalkozók adózása

A saját jogú nyugdíjas, kiegészítő tevékenységet folytató átalányadózó egyéni vállalkozó főszabály szerint nem fizet saját maga után 18,5 százalékos TB-járulékot és 13 százalékos szochót.

Az adóköteles átalányban megállapított jövedelem után ugyanakkor 15 százalék SZJA fizetési kötelezettség keletkezhet.

A nyugdíjasok számára ezért az átalányadózás különösen kedvező lehet, és ezt az új KATA-tervezet szerinti 50 000 forintos havi tétellel is érdemes összevetni.

KATA vagy átalányadó 2027-ben: melyik éri meg jobban?

Nincs minden vállalkozó számára egyformán kedvező adózási forma.

A döntés elsősorban az éves bevételtől, a vállalkozó jogállásától, az alkalmazható költséghányadtól és az ügyfelek összetételétől függ.

KATA és átalányadó összehasonlítása

Az átalányadózás értékhatára nem azonos a KATA 22 millió forintos keretével. Átalányadó esetén a bevételi határ főszabály szerint az éves minimálbér tízszerese, kizárólag meghatározott kiskereskedelmi tevékenységet végző vállalkozóknál pedig annak ötvenszerese.

Az átalányadózás értékhatárát a törvényben meghatározott esetekben időarányosan kell figyelembe venni.

1. példa: Főállású vállalkozó, évi 12 millió Ft bevétellel

Tegyük fel, hogy egy főállású szolgáltató évente 12 millió forint bevételt ér el, kizárólag magánszemély ügyfelektől.

Az új KATA tervezett éves tételes adója 1 200 000 Ft lenne. Céges bevétel hiányában nem keletkezne kiegészítő adó, és a bevétel a 22 millió forintos keret alatt maradna.

Átalányadózásnál 50 százalékos költséghányaddal 6 millió forint átalányban megállapított jövedelem keletkezne.

Ennek az adómentes részt meghaladó hányada után SZJA-t, TB-járulékot és szochót kellene számítani a vonatkozó szabályok szerint.

Ebben a helyzetben a KATA várhatóan kedvezőbb adóterhelést biztosíthat.

2. példa: Mellékállású vállalkozó, évi 3 millió Ft bevétellel

Egy heti 40 órás munkaviszony mellett vállalkozó szabadúszó éves bevétele 3 millió forint.

Az új KATA tervezett éves adója 600 000 Ft lenne.

Átalányadózás esetén az 50 százalékos költséghányad mellett megállapított jövedelem 1 500 000 Ft.

Ez még a 2026-os minimálbér alapján számított 1 936 800 forintos adómentes jövedelemrészt sem éri el.

A legalább heti 36 órás munkaviszony miatt ebben a példában nem keletkezne minimum járulékfizetési kötelezettség.

Ebben az esetben az átalányadózás lényegesen kedvezőbb lenne a KATA-nál.

A példa az adózás fő elemeit mutatja be, nem tartalmazza az iparűzési adót és az egyéb vállalkozási költségeket.

3. példa: Informatikus vagy tanácsadó, céges ügyfelekkel

Egy informatikai szolgáltató éves bevétele 15 millió forint, amely több céges ügyféltől származik.

A KATA esetében a 15 százalékos kiegészítő adó szabályát is alkalmazni kellene.

Ha a teljes 15 millió forint a kiegészítő adó alapjába tartozik, annak 15 százaléka 2 250 000 Ft.

Ez meghaladja az 1 200 000 forintos éves tételes adót.

A kiegészítő adó így 1 050 000 Ft lenne, az összes KATA-teher pedig 2 250 000 Ft.

Ez kizárólag akkor lenne alkalmazható, ha a vállalkozó a többi jogosultsági feltételnek is megfelel, különösen az ügyfélkoncentrációs korlátozásnak.

Az átalányadózásnál ugyanerre a bevételre 50 százalékos költséghányadot feltételezve 7,5 millió forint átalányban megállapított jövedelem keletkezne.

Ennek adóterhelését az adómentes jövedelemrész, a TB- és szochoszabályok, valamint a 2027-es minimálbér alapján kell pontosan kiszámítani.

Az ilyen, túlnyomórészt céges ügyfelekkel dolgozó szolgáltatóknál különösen fontos a személyre szabott összehasonlítás.

KATA és átalányadó: milyen egyéb költségekkel kell számolni?

A két adózási forma összehasonlításakor nem elegendő kizárólag az SZJA-t, a járulékokat vagy a havi KATA összegét vizsgálni.

Mindkét rendszer mellett további fizetési kötelezettségek is jelentkezhetnek.

Helyi iparűzési adó (HIPA)

Az egyéni vállalkozóknak a helyi iparűzési adóval is számolniuk kell, amennyiben az adott önkormányzatnál adókötelezettségük keletkezik.

A helyi adó mértéke legfeljebb 2 százalék lehet, de az alkalmazott adómérték településenként eltérhet.

A jogosult kisvállalkozások választhatják az egyszerűsített, sávos iparűzési adóalap-megállapítást.

Ennél az adóalap az éves bevételi sáv szerint általában 2,5 millió, 6 millió vagy 8,5 millió forint lehet.

Két százalékos helyi adómértékkel ez éves szinten 50 000 Ft, 120 000 Ft vagy 170 000 Ft iparűzési adót jelenthet.

A jogosultság és a megfelelő bevételi sáv megállapításakor a helyi adókról szóló törvény külön szabályait kell alkalmazni.

Kamarai hozzájárulás

A vállalkozásoknak főszabály szerint évi 5 000 Ft kamarai hozzájárulással is számolniuk kell, amennyiben a kötelezettség hatálya alá tartoznak.

Könyvelési és adminisztrációs költségek

A KATA egyik hagyományos előnye az egyszerűbb adminisztráció.

A céges bevételek visszaengedése azonban új nyilvántartási feladatokat eredményezhet.

A vállalkozónak pontosan követnie kellene, melyik ügyféltől mennyi bevétele származik, és teljesülnek-e a KATA megtartásának feltételei.

Átalányadózás esetén rendszeres adó- és járulékszámításra, valamint bevallási kötelezettségek teljesítésére van szükség.

Az átalányadózók TB- és szochobevallási kötelezettsége 2026-tól negyedéves rendszerben teljesíthető.

Alanyi áfamentesség 2027-ben: 22 millió Ft az értékhatár

2027-ben az alanyi áfamentesség felső értékhatára 22 millió forintra emelkedik.

Ez a változás már elfogadott jogszabályon alapul, és nemcsak a KATA szerint adózókat, hanem más adózási formát alkalmazó egyéni vállalkozókat is érintheti.

A 2027-es alanyi adómentesség választásának feltételei között szerepel, hogy a vállalkozó 2026-os tényleges, valamint 2027-es várható és tényleges, az értékhatár szempontjából figyelembe veendő forgalma ne haladja meg a 22 millió forintot.

Fontos különbséget tenni az alanyi áfamentesség és az adott jövedelemadózási forma között.

A 22 millió forintos áfamentességi határ nem jelenti azt, hogy minden vállalkozó 22 millió forintig adómentesen működhet.

Az áfamentesség az általános forgalmi adóra vonatkozik, míg a KATA és az átalányadózás a vállalkozói jövedelem közterheinek meghatározását szabályozza.

A 2027-es értékhatár emelkedése különösen a lakossági ügyfeleket kiszolgáló vállalkozóknál lehet jelentős.

Mikor érdemes KATA-t választani 2027-ben?

Az új KATA elsősorban azoknak a vállalkozóknak lehet kedvező, akik magasabb éves bevételt érnek el, viszonylag kevés adminisztrációt szeretnének, és teljesíteni tudják a tervezett jogosultsági feltételeket.

Különösen előnyös lehet akkor, ha:

• a vállalkozó főállásban dolgozik;

• az éves bevétele megfelelően magas;

• elsősorban magánszemélyeknek számláz;

• nem függ egyetlen nagy céges megrendelőtől;

• fontos számára a kiszámítható havi adóteher;

• tevékenysége nem jogosítja kedvezőbb, 80 vagy 90 százalékos átalányadó-költséghányadra.

A KATA választásánál azonban nemcsak az adóterhet, hanem a társadalombiztosítási ellátások alapját és a vállalkozás jövőbeni bevételi szerkezetét is érdemes figyelembe venni.

Mikor éri meg jobban az átalányadó 2027-ben?

Az átalányadózás elsősorban azoknak lehet kedvező, akik kisebb vagy változó éves bevétellel dolgoznak, mellékállásban vállalkoznak, vagy tevékenységük alapján 80–90 százalékos költséghányadot alkalmazhatnak.

Szintén előnyös lehet azoknak, akik rendszeresen cégeknek számláznak, és bevételük jelentős része egyetlen nagy megrendelőtől származik.

Az átalányadózás mellett szólhat:

• a kedvezőbb, 50 százalékos általános költséghányad;

• az éves minimálbér feléhez kötött adómentes jövedelemrész;

• a mellékállásúak minimum járulékfizetés alóli mentessége;

• a 80 és 90 százalékos költséghányad lehetősége;

• a céges ügyfelekre vonatkozó KATA-specifikus korlátozások hiánya;

• a bevétellel arányosabb közteherviselés bizonyos helyzetekben.

Hogyan befolyásolja a nyugdíjat és a táppénzt a választott adózási forma?

A vállalkozók számára a nettó jövedelem mellett a társadalombiztosítási jogosultság és az ellátások számítási alapja is fontos szempont.

A tervezett új KATA esetén a főfoglalkozású kisadózó társadalombiztosítási ellátásainak alapja 2027-ben havi 317 000 Ft lenne.

A nem főfoglalkozású katás a KATA-jogviszonyára tekintettel nem szerezne önálló társadalombiztosítási és álláskeresési ellátási jogosultságot.

Átalányadózásnál a járulékalapot a ténylegesen megállapított jövedelem, a jogállás és a vonatkozó minimumszabályok határozzák meg.

Ez magasabb jövedelem esetén magasabb ellátási alapot is eredményezhet, de ezzel együtt nagyobb járulékfizetési kötelezettséggel járhat.

Gyakori kérdések a KATA és az átalányadó 2027-es szabályairól

Visszatér a régi KATA 2027-ben?

Nem pontosan. A törvénytervezet egy új KATA-rendszert vezetne be, amely ismét lehetővé tenné a céges számlázást és a mellékállású adózást, de új adómértékekkel és korlátozásokkal. A jelenlegi katások számára átmeneti szabályokat is tartalmaz a javaslat.

Mennyi lesz a KATA havi összege 2027-ben?

A tervezet szerint főállásban havi 100 000 Ft, nem főállásban havi 50 000 Ft. A jelenlegi KATA alatt maradó vállalkozók 2027-ben havi 75 000 Ft-ot fizetnének. Ezek még nem végleges, elfogadott szabályok.

Lehet majd KATA alatt cégeknek számlázni?

A tervezet szerint igen, de a céges bevétel után 15 százalékos kiegészítő adó merülhet fel, amelyből az éves tételes adó beszámítható. Emellett az egyetlen kifizetőtől származó bevétel arányára és a munkáltatói kapcsolatokra is korlátozások vonatkoznának.

Mennyi lesz az átalányadó költséghányada 2027-ben?

Az általános költséghányad 50 százalék lesz. A jogszabályban meghatározott tevékenységeknél továbbra is alkalmazható 80 vagy 90 százalékos költséghányad.

Mennyi bevételig adómentes az átalányadó 2027-ben?

Az SZJA-mentes jövedelemrész az éves minimálbér fele. A bevételre átszámított határ az alkalmazható költséghányadtól függ. A pontos 2027-es összeg a 2027. január 1-jén érvényes minimálbér ismeretében határozható meg.

Mellékállásban KATA vagy átalányadó éri meg jobban?

Alacsonyabb bevételnél az átalányadó gyakran kedvezőbb, mivel megfelelő biztosítási jogviszony mellett nincs havi minimum járulékfizetési kötelezettség. Magasabb bevételnél viszont a tervezett havi 50 000 forintos KATA is versenyképes lehet.

Mennyi lesz az alanyi áfamentesség határa 2027-ben?

2027-ben az alanyi adómentesség értékhatára 22 millió Ft. Ez már elfogadott jogszabályi változás.

Mi történik, ha a katás vállalkozó átlépi a 22 millió forintot?

Az új KATA tervezete szerint a megfelelően számított 22 millió forintos bevételi keretet meghaladó rész után 40 százalékos különadót kellene fizetni.

A KATA bevételi keretének túllépése önmagában nem azonos a KATA-alanyiság megszűnésével. Az alanyi áfamentesség értékhatárának túllépését külön kell vizsgálni az áfaszabályok alapján.

Mikor lehet választani a 2027-es új KATA-t?

A törvénytervezet szerint a 2027. január 1-jétől alkalmazni kívánt új KATA választását 2026. december 1-jétől lehetne bejelenteni. Ez a lehetőség a törvény elfogadásától és hatálybalépésétől függ.

Összegzés: KATA vagy átalányadó 2027-ben?

A 2027-es változások alapján mindkét adózási forma vonzó lehet a különböző helyzetben lévő egyéni vállalkozóknak.

A KATA akkor lehet kedvezőbb, ha a vállalkozó főállásban dolgozik, viszonylag magas bevételt ér el, főként magánszemélyeknek számláz, és teljesíti az új rendszer tervezett korlátozásait.

Az átalányadózás akkor lehet előnyösebb, ha a vállalkozó mellékállásban dolgozik, alacsonyabb vagy változó bevétellel rendelkezik, 80–90 százalékos költséghányadra jogosult, vagy bevétele jelentős részét egy-két céges megrendelőtől szerzi.

A helyes döntéshez nem elegendő a havi adó összehasonlítása. Figyelembe kell venni az éves bevételt, az ügyfelek típusát, a költséghányadot, a járulékokat, az iparűzési adót, az esetleges adókedvezményeket és a társadalombiztosítási következményeket is.

A 2027-es adózási forma kiválasztása előtt érdemes a várható éves bevétel alapján mindkét rendszert részletesen kiszámítani, majd a választást könyvelővel egyeztetni.

Források és jogszabályi hivatkozások

A cikk az alábbi hivatalos jogszabályok, NAV-tájékoztatók és nyilvános törvénytervezetek alapján készült.

• Pénzügyminisztérium – A kisadózó egyéni vállalkozók tételes adójáról szóló törvényjavaslat (2026.10.06.)

• 2022. évi XIII. törvény a kisadózó vállalkozók tételes adójáról

• 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról

• 2025. évi LXXXIV. törvény a vállalkozások adóterheit csökkentő intézkedésekről

• NAV – Kedvező változások az átalányadózásban

• NAV – Így adózunk jövőre

Utolsó frissítés: 2026. október 8. A KATA 2027-re vonatkozó ismertetése törvénytervezet alapján készült. A végleges szabályokat a Magyar Közlönyben kihirdetett jogszabály határozza meg. A cikk általános tájékoztatást nyújt, nem helyettesíti az egyedi adótanácsadást.